Néhány érdekes tény a gerincferdülésről

Mióta kezelik a gerincferdülést?

A gerinc kóros görbületeinek leírása és kezelése több mint 5000 éves múltra tekint vissza.

Már az ősi hinduk (i.e. 3000-3500) és az ő-egyiptomiak is leírták, de Hippocrates rendszerezte először. Ő írta le, hogy a pubertás korban kialakuló görbület sokkal kifejezettebb lesz.

Miért fontos a torna?

Galenus, aki az ókori Görögországban született és tanult, később Rómába tette át a székhelyét és lett a gladiátorok orvosa. Ő gyakorlatilag a sportorvoslás atyja és Ő alkotta meg a mai napig használt kifejezéseket: scoliosis, kyphosis, lordosis. Anatómiai szemlélettel közelítette meg a kezelést: húzás, nyomás, flexibilitás. Később, a „sötét” középkorban, amikor Európában tiltották az orvostudomány természetes fejlődését, a Földközi tenger medencéjében Abulcasis (Cordoba) majd Avicenna, illetve Sabuncuoglu (Oszmán Birodalom) által szerkesztett könyvekben maradt fenn a tudásanyag. Rájuk és a korábban említett híres tudósokra is jellemző volt az, hogy hangsúlyozták és könyveikben le is írták a mozgás (pl. lovaglás, birkózás, testedzés) fontosságát a passzív kezelés mellett.

Honnan ered a fűző?

Ambroise Paré volt az első, aki fűzővel kezelte a gerincferdülést a XVI. században. Kihagyhatatlan személye a történetnek Nicolas Andry, aki a XVIII. században rakta le az ortopédiai alapjait, szimbólumaként pedig a mai napig is elterjedt, gerincferdülésre utaló rajzot használt.

Milyen gyakori a gerincferdülés?

Fontos több dolgot tisztázni. Leginkább azt, hogy a természet – szerencsére - nem körzővel és vonalzóval rajzolja meg a gyerekeket. A szűrővizsgálatokon látott eltérések (különböző vállmagasság, csípő- és medence ferdeség vagy asszimmetria, enyhe oldalirányú görbületek, hanyag tartás, stb.) még nem kell, hogy megijesszék a szülőket, de jó ajánlólevélként kellene szolgálniuk a napi rendszerességgel végzendő sporttevékenység iránt. Fontos ugyanakkor azt is tudni, hogy a gerincferdülések okát az esetek 85%-ban a mai napig sem látjuk tisztán (egyensúly érzékszerv beállítódási zavara, növekedési hormon szint eltérés, tobozmirigy működésének eltérése, statikai okok, öröklött tényezők). Ez az úgynevezett „idiopátiás forma” és a gyerekek 0,5-1,6%-át érinti (100 gyerekből egy). Ez a sokak számára jól ismert, röntgenen meghatározott szögértékekkel (Cobb szög, ami több mint 10 fok) jellemzett eseteket foglalja magába. Az így mért görbületek nagy része enyhe vagy mérsékelt, amelyek torna, esetleg fűzőkezelést igényelnek. A műtéti kezelés aránya szerencsére nagyon alacsony, mintegy 0,04% az összes gyerekre vonatkoztatva: 4 gyerek 10 000-ből. Magyarországon évente 100-150 scoliosis műtétre kerül sor, elsősorban 3 nagy centrumban (Debrecen, Budapest, Pécs).

Nyugalom, gondolkozzunk!

Vagyis az iskolában, a házi gyermekorvos vagy a szülők által kiszűrt gyermekeket, szakorvoshoz (ortopédia) továbbküldik. A továbbküldés ténye azonban még nem egyenlő a diagnózissal! Az ortopédiai rendelésen a megfelelő vizsgálat után röntgenfelvétel készül és eldöntik a kezelés irányát: sport, gyógytorna, fűző. A szakorvosi vizsgálaton megállapított, a fent említett 1%-os arányú gerincferdüléses gyermekből (tehát nem az iskolai szűrővizsgálaton kiszűrt, hanem a röntgen képeken diagnosztizált 10 foknál nagyobb görbületek esetén) kb. minden 25. esetében merül fel a műtét, így 25-ből 24 gyermeknek a sokszor ismételt gerinctorna és maximum a korzett a kezelés legrosszabb lehetősége.

Miért említettem meg ezeket a néha unalmas történeti tényeket?

Azért, mert a kb. 5000 éve leírt kezelés alapjai a mai napig érvényesek, ugyanakkor a gyógyítása, a benne rejlő ellentmondások, valamint a kudarc lehetősége sajnos mit sem változott az évezredek során. Természetesen egyre kifinomultabb eszközök (fűzők) és módszerek (gyógytorna) révén, de a lényeg ugyanaz. A műtéti kezelés, amely csodálatosan fejlődik, természetesen fantasztikus javulást tud létrehozni, de azt is megelőzi a torna és fűzőkezelés. Ugyanakkor pozitív eredményei mellett sem ez a választandó módszer a kezelésre 25-ből 24 esetben.

Teendő?

A gerincferdülés egy állapot és nem betegség. Együtt kell élni vele – boldogan! Tornázz és sportolj. Ha kifejezett a gerincferdülés, akkor a fűzőviselés szóba jön, de semmi esetre se szégyelld, úgysem kell igazából 16-17 éves korodnál tovább viselned. Sőt lehet, elég az éjszakai fűzőviselés. Műtétre ne gondolj, úgyis megteszik helyetted, ha kell. Ellenben mosolyogjJ, mert több lettél azáltal, hogy fiatal korodtól foglalkozol az egészségeddel.